(A videó a képre kattintva indul el) Eddig valahogy eléggé zűrzavarosan élt a fejemben, hogy mikor és miért kell 'n' helyett 'n-mínusz-eggyel' osztani a variancia és a szórás kiszámításakor. Nem mintha ez olyan nagyon-nagyon fontos lenne, de a pontosság kedvéért azért jó, ha tisztázzuk.

--(A videó a képre kattintva indul el) Ebben a videóban folytatom a szórás kiszámítása körüli polémiát. Az előző videóban ott hagytam abba, hogy a szórást kétféle módon is ki lehet számolni, de az iskolában belénk verték, hogy a szórást a variancia négyzetgyökével számoljuk ki. Azt viszont gondosan…

(A video a képre kattintva indul el) Mi lenne, ha találnánk olyan mérőszámokat az adatsorok szóródásának jellemzésére, amelyek nemcsak két elem, hanem az adatsor összes elemének figyelembevételével jellemezné az adatok szóródását. Persze ez sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik, mert mindjárt két…

Hasonlítsd össze az alábbi két adatsort! Mi a közös bennük és mi az eltérés? adatsor: 22, 12, 26, 17, 23 adatsor: 39, 8, 28, 10, 17 Válaszokat kommentben várom...

Aki tanult már valószínűségszámítást és statisztikát, az már szembesülhetett a különféle jelölések zűrzavarával. Vajon miért van az, hogy az átlagot hol x-el, hol pedig μ-vel jelöljük? Mi a különbség a kettő között és mikor kell használni az egyiket és mikor a másikat?

(A videó a képre kattintva indul el) A fenti videóban az adatok szóródására jellemző egyik legegyszerűbb mérőszámot, a terjedelmet mutatom be. Jó szórakozást!