Ahogyan az egy statisztikai programcsomaghoz illik, az R is rendelkezik mindenféle függvényekkel, amelyek segítségével tulajdonképpen szinte bármilyen eloszlású adatsor esetében képesek vagyunk valószínűségeket oda-vissza kiszámolni. Ráadásul egy az ezekhez használható függvények egy egészen logikus…

A probléma, amiről most írni szeretnék, eléggé általános, a megoldása azonban nem egyszerű. A statisztikai gyakorlatban gyakran előfordul, hogy rendelkezésünkre áll egy minta adathalmaz, ami persze hasznos és már ebből is egy csomó következtetést le lehet szűrni, de még több lehetőségünk lenne…

Korábban már előfordult, hogy valamilyen statisztikai jelenséget véletlen adatok generálásával próbáltam megérteni és elmagyarázni (A nagy dobókocka kísérlet). Erre tökéletesen megfelel valamilyen táblázatkezelő alkalmazása, de arra oda kell figyelni, hogy például a Microsoft Excel…

Ahogyan a normál vagy a khí-négyzet eloszlás esetében is érdekes lehet, hogy egy adatsor ilyen eloszlást követ-e, úgy az is érdekes lehet, hogy egy elméletileg Poisson-eloszlást követő adathalmaz vajon tényleg megfelel-e az elvárt követelményeknek, azaz tényleg Poisson-eloszlású-e. Hogy csak egy…

A címben szereplő Poisson-eloszlás egy kicsit különleges a korábban bemutatott eloszlásokhoz képest. Az eddig ismertetett eloszlások esetében azt vizsgáltuk, hogy ha van n darab esetünk, akkor abból mekkora valószínűséggel fognak esetek megfelelni egy adott feltételnek, például nagyszámú…

Mielőtt tovább mennénk a különféle statisztikai tesztek dzsungelében, sajnos nem ússzuk meg egy-két további eloszlás típussal (sajnos lesz még egy pár). A következő eloszlás típus, amiről szót kell ejtenünk az úgynevezett Khí-négyzet eloszlás.

Korábban már tárgyaltam a normál eloszlás mögött húzódó filozófiát (lásd itt és itt), szóval itt az ideje, hogy összefoglaljam a normál eloszlás legfontosabb tulajdonságait, legalábbis azokat, amelyek a gyakorlati alkalmazás szempontjából fontosak.

A normál eloszlásról már volt szó dióhéjban (lásd itt és itt), de eddig nem nagyon mentem bele a részletekbe, inkább csak azt próbáltam tisztázni, hogy honnan származik és mivel magyarázható a létezése. Hogy őszinte legyek, hirtelen nem is tudom, hol kezdjek hozzá, annyi mindent kellene tisztázni…

1892-ben Karl Pearson a nyarat érmék dobálásával töltötte. Mire véget ért a szabadsága, a matematikus egy shillinget több, mint 25 000-szer dobott fel a levegőbe miközben gondosan lejegyzetelte minden egyes dobás eredményét. Szerencsére segítőtársa is akadt a munkában, egyik kollégája egy pennyst…

William S. Gosset’s a Guiness sörgyárban dolgozott és ő volt a felelős azért, hogy kidolgozza a statisztikai megbízhatóság, a minőségellenőrzés, a hatékony kísérlettervezés modern módszereit. És nem utolsósorban a ő felelt a mindenkor kiváló ízű sör készítéséért is...