Korábbi írásaimban (A sörfőző, aki forradalmasította a statisztikát, illetve Z helyett t – leheletnyi különbség) bemutattam az egymintás t-próbát, amelyről kiderült, hogy sem unalmas, sem pedig bonyolult téma. Van azonban a tesztnek egy kicsi szépséghibája, mégpedig az, hogy a t-próba érzékeny a…

Korábban már tárgyaltam a normál eloszlás mögött húzódó filozófiát (lásd itt és itt), szóval itt az ideje, hogy összefoglaljam a normál eloszlás legfontosabb tulajdonságait, legalábbis azokat, amelyek a gyakorlati alkalmazás szempontjából fontosak.

A normál eloszlásról már volt szó dióhéjban (lásd itt és itt), de eddig nem nagyon mentem bele a részletekbe, inkább csak azt próbáltam tisztázni, hogy honnan származik és mivel magyarázható a létezése. Hogy őszinte legyek, hirtelen nem is tudom, hol kezdjek hozzá, annyi mindent kellene tisztázni…

Hosszú út vezetett a normál eloszlás pontos leírásáig a szerencsejátékoktól kezdve a csillagászaton át a skót katonák mellbőségének elemzéséig. 1654 óta sok híres matematikus gondolkodott erről a természetben igen gyakran tapasztalható jelenségről. A normál eloszlás először nem is normál…

A középérték mérőszámok esetében már volt szó a mediánról, amely az adatsor középső eleme, vagy a két középső elem átlaga. Ezzel az erővel tovább is szeletelhetjük az adatsorunkat, mondjuk négyfelé, ötfelé vagy akár tízfelé.