Aki tanult már valószínűségszámítást és statisztikát, az már szembesülhetett a különféle jelölések zűrzavarával. Vajon miért van az, hogy az átlagot hol x-el, hol pedig μ-vel jelöljük? Mi a különbség a kettő között és mikor kell használni az egyiket és mikor a másikat?

(A videó a képre kattintva indul el) A fenti videóban az adatok szóródására jellemző egyik legegyszerűbb mérőszámot, a terjedelmet mutatom be. Jó szórakozást!

A A konfekció ruházat méretezésének kialakulása nagyon jó példája volt a tanulási folyamat részét képező modellalkotásnak. A ruhakészítők felismerték a lehetőséget abban, hogy noha minden ember testalkata más és más, néhány jellemző tulajdonság alapján bizonyos határok között mégiscsak csoportokba…

A műanyag fröccsöntő szerszámok esetében gyakori probléma, hogy noha a gép kiírja, hogy a szerszám hőmérséklete 210°C, ez ebben a formában nem teljesen igaz.

(A videó a képre kattintva indul el) A fenti videóban az adatsorok elemzésekor leggyakrabban használt középérték mérőszámok, az átlag, a medián és a módusz kiszámítása kerül terítékre. Jó szórakozást!

(A videó a képre kattintva indul el) Az előző bejegyzéshez kapcsolódik ez a videó arról, hogyan segíti a matematika a világ megismerésének folyamatát. Nagyon fontos lesz a következő bejegyzés megértéséhez! Jó szórakozást!

Egy újabb érdekes írás arról, hogy mennyire eltorzítva érzékeljük a világot...

200 évvel ezelőtt még nem léteztek készruhák, mindenki egyedileg a testére szabott és varrt ruhákat hordott. A készruhák készítésének igénye az 1800-as években az Amerikai Polgárháború idején merült fel egy olyan helyen, ahol az egyformaság egyébként is komoly kritérium: a hadseregben.