A véletlen mindenfajta szabályszerűség és szabályos mintázat hiánya, amely segítene megjósolni egy jövőbeni esemény bekövetkezését. A véletlenszerű események sorozata nem követ semmilyen mintázatot vagy szabályt, ezért a következő esemény végkimenetelét semmilyen módon nem tudjuk kitalálni.
Akinek van türelme elolvasni egy nem túl hosszú cikket a véletlenről, illetve a véletlen számok generálásáról, annak ajánlom Lovász László matematikus cikkét a témában, aki a véletlen definícióját boncolgatja egészen érthető formában:
http://www.termeszetvilaga.hu/kulonsz/k002/veletlen.html
A dobókocka dobások esetében például teljes mértékben megjósolhatatlan, hogy a következő kockadobásnak mi lesz az eredménye. Véletlenszerű esemény lehet az, hogy esni fog-e holnap az eső, hogy ötösünk lesz-e a lottón a jövő héten, vagy hogy melyik csapat nyeri a hétvégi focirangadót. Mindenesetre közös ezekben az eseményekben az, hogy az eseményeknek különféle végkimenetelei vagy eredményei lehetnek. A kockadobásnak például hat különféle végkimenetele lehetséges (persze a hagyományos hat oldalú dobókocka esetén), annak, hogy esni fog-e az eső, természetesen kettő (vagy esik, vagy nem), a lottó eredménynek pedig szintén hatféle kimenetele lehet, azaz öttalálatunk lesz, négytalálatunk, háromtalálatunk, kéttalálatunk, egytalálatunk vagy egyetlen találatunk sem lesz.
Az egyedi események bekövetkezését sajnos nem tudjuk előre megjósolni, de ha egy esemény elég sokszor ismétlődik meg, akkor megjósolható, hogy az egyes eredmények milyen gyakran fognak előfordulni. Ha mondjuk a dobókockával játszunk, akkor nem tudjuk megjósolni, hogy a következő dobásunk hányat fog érni, de azt tudjuk, hogy nagyszámú dobás esetén minden oldal ugyanannyiszor fog kijönni eredményként. Ahogyan azt az előző fejezetek során már megtapasztaltuk, ha elég sokszor dobunk egy dobókockával, akkor meg tudjuk becsülni azt, hogy milyen gyakran fogunk egyest, kettest vagy hatost dobni.
Egy adott eseménnyel kapcsolatban össze lehet gyűjteni az összes lehetséges végeredményt, amely bekövetkezhet. A dobókocka esetében dobhatunk egyest, kettest, hármast, négyest, ötöst vagy hatost. Egy esemény összes lehetséges eredményének gyűjteményét esemény térnek nevezzük. Az esemény térben lévő összes lehetséges végkimenetel előfordulási gyakoriságainak összege 100% azaz, ha összegezzük, hogy mekkora az előfordulási gyakorisága annak, hogy a dobókockával egyest, kettest, hármast, négyest, ötöst vagy hatost dobunk, akkor100%-ot, azaz 1-et kapunk eredményként.
Tegyük fel, hogy lehetőségünk van egy bizonyos eseményt nagyon sokszor megismételni és lejegyezni minden egyes esemény eredményét. Ha összegyűjtjük, hogy az egyes események hányszor ismétlődtek meg, akkor egy az adott jelenségsorozatra jellemző mintázatot kapunk, ezt hívjuk gyakorisági sornak.
A gyakorisági sorok vizuális megjelenítésének egyik lehetséges módja a hisztogram. A grafikon x-tengelyén vannak felsorolva az esemény lehetséges végkimenetelei, ha ez lehetséges, akkor nagyság szerint sorba rendezve. Ha mindegyik lehetséges végkimenetel fölé odarajzolunk egy téglalapot, amelynek magassága arányos az adott végkimenetel előfordulásának számával, akkor egy hisztogramot kapunk. Ezt nevezzük el sűrűség hisztogramnak.
