--(A videó a képre kattintva indul el)

Ebben a videóban folytatom a szórás kiszámítása körüli polémiát. Az előző videóban ott hagytam abba, hogy a szórást kétféle módon is ki lehet számolni, de az iskolában belénk verték, hogy a szórást a variancia négyzetgyökével számoljuk ki. Azt viszont gondosan titkolták, hogy miért...

-------------------

Frissítés: Mivel nem sikerült igazán jól bemutatni, hogy mi a különbség az átlag abszolút eltérése és a szórás között, ezért elkészítettem a két 3-dimenziós függvény modelljét - kartonpapírból... Lásd itt!

(A video a képre kattintva indul el)

Mi lenne, ha találnánk olyan mérőszámokat az adatsorok szóródásának jellemzésére, amelyek nemcsak két elem, hanem az adatsor összes elemének figyelembevételével jellemezné az adatok szóródását. Persze ez sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik, mert mindjárt két ilyen is van.

Remélem érthető lesz!

Hasonlítsd össze az alábbi két adatsort! Mi a közös bennük és mi az eltérés?

1. adatsor: 22, 12, 26, 17, 23
2. adatsor: 39, 8, 28, 10, 17

Válaszokat kommentben várom...

Aki tanult már valószínűségszámítást és statisztikát, az már szembesülhetett a különféle jelölések zűrzavarával. Vajon miért van az, hogy az átlagot hol x-el, hol pedig μ-vel jelöljük? Mi a különbség a kettő között és mikor kell használni az egyiket és mikor a másikat?

(A videó a képre kattintva indul el)

A fenti videóban az adatok szóródására jellemző egyik legegyszerűbb mérőszámot, a terjedelmet mutatom be.

Jó szórakozást!

A

A konfekció ruházat méretezésének kialakulása nagyon jó példája volt a tanulási folyamat részét képező modellalkotásnak. A ruhakészítők felismerték a lehetőséget abban, hogy noha minden ember testalkata más és más, néhány jellemző tulajdonság alapján bizonyos határok között mégiscsak csoportokba sorolhatók, ezáltal ugyanaz a méretű ruha nemcsak egy emberre lesz jó, hanem nagyon másikra is. Így 5-6 különböző ruhaméret gyártásával akár több ezer vagy tízezer vásárló részére is lehet rájuk passzoló ruhadarabokat varrni.

A műanyag fröccsöntő szerszámok esetében gyakori probléma, hogy noha a gép kiírja, hogy a szerszám hőmérséklete 210°C, ez ebben a formában nem teljesen igaz.

(A videó a képre kattintva indul el)

A fenti videóban az adatsorok elemzésekor leggyakrabban használt középérték mérőszámok, az átlag, a medián és a módusz kiszámítása kerül terítékre.

Jó szórakozást!

Sokaság: A dolgozó nők halmaza, akik ebben a bevásárlóközpontban vásárolnak
Minta: Azok a dolgozó nők, akiket megkérdeznek a közvéleménykutatás során

Milyen kérdések szerepelhetnek a kérdőíven?

Ön férfi vagy nő? (férfi / nő)
Dolgozik-e jelenleg? (igen / nem)
Átlagosan hányszor vásárol nálunk egy héten? (1, 2, 3, 4, 5, több alkalommal)
Általában mennyi időt tölt el nálunk egy alkalommal? (1 óra, 2 óra, 5 óra, több)
Melyik üzletünkben szokott leggyakrabban vásárolni? (üzletek felsorolása) 

Természetesen más kérdéseket is fel lehet tenni, ezek csak példák...

(A képre kattintva megnyílik a vonatkozó cikk a 24.hu-n)

A fenti téma jó lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit bemelegítsünk a kombinatorika témakörében mivel némi kombinatorikára még szükségünk lesz, amikor odaérünk a valószínűségi eloszlásokhoz. Véleményem szerint a fenti cikk felvet néhány érdekes kérdést, amin érdemes elgondolkodni. Amikor hasonló cikkeket olvasok, mindig hiányérzetem támad, mert valahogy sosem derül ki, hogy konkrétan mi is történt.