(A videó a képre kattintva indul el)
Az előző bejegyzéshez kapcsolódik ez a videó arról, hogyan segíti a matematika a világ megismerésének folyamatát. Nagyon fontos lesz a következő bejegyzés megértéséhez!
Jó szórakozást!
(A videó a képre kattintva indul el)
Az előző bejegyzéshez kapcsolódik ez a videó arról, hogyan segíti a matematika a világ megismerésének folyamatát. Nagyon fontos lesz a következő bejegyzés megértéséhez!
Jó szórakozást!
200 évvel ezelőtt még nem léteztek készruhák, mindenki egyedileg a testére szabott és varrt ruhákat hordott. A készruhák készítésének igénye az 1800-as években az Amerikai Polgárháború idején merült fel egy olyan helyen, ahol az egyformaság egyébként is komoly kritérium: a hadseregben.
Most vizsgáljuk meg közelebbről a sokaság és a minta kapcsolatát egy egyszerű példán keresztül. Tegyük fel, hogy van egy dobókockánk és végtelen türelmünk, hogy egymás után ötezer (!) alkalommal feldobjuk a kockánkat és minden egyes dobás után akkurátusan feljegyezzük a dobás eredményét. Tegyük ezt ráadásul úgy, hogy az eredményeket tízesével csoportokba rendezzük. Hogy miért tesszük mindezt? Azért, hogy létrehozzunk egy „sokaságot”. Ez a sokaság nem feltétlenül tökéletes, de az ötezer dobás már elegendően nagy ahhoz, hogy megfeleljen a célnak, tehát megközelítőleg szimuláljon egy sokaságot.
Egy nagy bevásárlóközpont piackutatási igazgatója egy közvéleménykutatást szeretne szervezni, amely azt vizsgálná, hogy a dolgozó nők mennyi időt töltenek ruházati cikkek vásárlásával egy tipikus hónapban,
Határozd meg, hogy ebben az esetben mi a sokaság és a mi a minta, valamint add meg, hogy konkrétan milyen adatokat kérdezzen meg igazgató a kérdőívben!
Válaszokat kommentben várom...
-------------------------------------- | -------------------------------------- | -------------------------------------- |
Előző bejegyzés: | Következő bejegyzés: | |
Hány tüntető vesz részt egy tüntetésen? | A nagy dobókocka kísérlet | |
-------------------------------------- | -------------------------------------- | -------------------------------------- |
Az itt meghivatkozott blogbejegyzésnek sajnos elég szerencsétlen címet sikerült adni, de mint kiderül, a tartalom egyáltalán nem politikai színezetű, viszont jól kapcsolódik a tárgyalt témánkhoz. Véleményem szerint a jövő a szenzoroké és a szenzorok által begyűjtött adatok feldolgozásáé. A cikk bemutat néhány ígéretes lehetőséget arra, hogy a szenzor technológia és a BIG DATA elemzése hogyan eredményezhet komoly pénzügyi megtakarításokat a gazdálkodó szervezeteknek. Az utolsó bekezdésben pedig a technológiában rejlő problémamegoldó kapacitásokra találtam jó példákat.
Ajánlom figyelmetekbe!
A politikai okokból szervezett tüntetések esetében mindig kényes kérdés, hogy vajon hányan vettek részt a tüntetésen. A tüntetések szervezői – mivel ez érdekük ezt diktálja - azt harsogják mindenhol, hogy milyen sokan vettek részt a tüntetésen. Akik ellen tüntetnek, azok viszont természetesen azt bizonygatják, hogy milyen kevesen voltak kint.
(A képre kattintva eljutsz az eredeti cikkhez)
"A különböző kinézetű és kultúrájú, más-más területen élő és életmódot folytató csoportokkal való találkozás mindig is arra sarkallta az embert, hogy kategóriákat hozzon létre annak érdekében, hogy könnyebben tudja értelmezni a másikat. A mai biológusok és antropológusok előfutárai többféle módon kívánták megnevezni, katalogizálni és leírni a világ rasszait. Ami azonban szinte minden rendszerezésnél megfigyelhető, hogy az
emberiséget néhány nagy, egymástól világosan elhatárolható, tapasztalati úton meghatározott biológiai paraméterekkel definiálták.
Szántó, 2016
Ahhoz persze, hogy a statisztika valóban hasznos eszközzé váljon a kezünkben, két dologra még mindenképpen szükségünk van:
- Szembe kell néznünk az objektív valóság tényeivel
- Hinnünk kell a statisztikai eszközök erejében
Sok esetben nem könnyű elfogadni, hogy mennyire keveset tudunk a minket körülvevő valóságról, amikor valamilyen döntést hozunk. Minőségbiztosítással foglalkozó mérnökként számtalanszor szembesültem például azzal, hogy egy gyártási folyamat esetében milyen kevés mérési eredmény alapján jelentjük ki azt, hogy a folyamat jó és a termékek megfelelnek a követelményeknek.
(A videó a képre kattintva indul el)
"... Nekem a kedvencem a témában Peter Backus cikke: "Miért nincsen barátnőm". (Nevetés) Backus annak az esélyét próbálja megbecsülni, hogy rátalál a szerelemre. Nos, Peter nem kifejezetten mohó ember. Az Egyesült KIrályságban elérhető nők közül mindössze azokat keresi, akik a közelében élnek, megfelelő életkorúak, egyetemet végeztek, akikkel feltehetőleg jól ki lehet jönni, akik valószínűleg vonzóak, és akik valószínűleg vonzónak találják őt. (Nevetés) Becslése szerint kb. 26 ilyen nő élhet az Egyesült Királyságban. ..."