A politikai okokból szervezett tüntetések esetében mindig kényes kérdés, hogy vajon hányan vettek részt a tüntetésen. A tüntetések szervezői – mivel ez érdekük ezt diktálja - azt harsogják mindenhol, hogy milyen sokan vettek részt a tüntetésen. Akik ellen tüntetnek, azok viszont természetesen azt bizonygatják, hogy milyen kevesen voltak kint.
Mivel jellegéből adódóan egy tüntetésen nem regisztrálják a megjelenteket, ezért meglehetősen nehéz megbecsülni a résztvevők tényleges számát. Persze nem vitás, hogy ez az információ fontos lenne mindkét fél számára, ezért sokan sokféleképpen próbálták már megbecsülni, hogy ténylegesen mennyien vettek részt az adott rendezvényen. A legtöbb becslés abból indul ki, hogy hányan férnek el 1 négyzetméternyi helyen, és ezt vetik össze azzal, hogy a tüntetés résztvevői körülbelül hány négyzetmétert foglalnak el a helyszínen. A 444.hu alábbi két cikkében egy egyszerűbb becslési módszert ír le, ahol azt feltételezték, hogy a tömeg homogén módon helyezkedik el a területen, azaz az emberek mindenütt nagyjából egyforma távolságra állnak egymástól:
https://444.hu/2014/10/29/lehettek-e-szazezren-a-keddi-tuntetesen
https://444.hu/2013/10/23/elfer-egymillio-ember-a-hosok-teren-es-kornyeken/
A Magyar Narancs cikkében egy fokkal bonyolultabb a megközelítés, mert a cikk szerzője itt azt is megpróbálja figyelembe venni, hogy a tér egyes pontjain nem egyforma sűrűn állnak az emberek. A teret különböző részekre osztja annak megfelelően, hogy melyik részen mennyire sűrűn állnak az emberek és ezekre a részterületekre külön-külön számítja ki az adott területen állók létszámát.
https://magyarnarancs.hu/republikon/igy-szamolj-tuntetot-103469
Természetesen egyik esetben sem lehet pontosan megmondani, hogy hányan voltak az adott tüntetésen, de nagyságrendileg meg lehet becsülni a résztvevők számát.
A mi szempontunkból igazából mindegy is, hogy ki melyik módszert részesíti előnyben, mert a témát csak azért rángattam elő a kalapból, hogy ezzel kapcsolatban el tudjunk egy kicsit beszélgetni a statisztikai értelemben vett sokaságról és az abból vett mintákról. Számomra ez annyiból kényes téma, hogy úgy érzem, én értem, hogy mi a sokaság és mi a minta, de nem vagyok benne biztos, hogy jól el is tudom magyarázni.
Az interneten, illetve a tankönyvekben a fogalmak és definíciók széles tárházát lehet megtalálni, amelyek között természetesen nincs két egyforma, maximum hasonlítanak egymásra néhány dologban. Ezért aztán nem is mennék bele szívesen a fogalom háborúba, inkább csak megpróbálom összegyűjteni, hogy mik a legfontosabb közös pontok ezekben:
- Az biztos, hogy a sokaság olyan „valamik” halmaza, amelyet valamilyen okból meg akarunk figyelni, meg akarunk ismerni. Ezek az „valamik” a legkülönfélébb élő vagy élettelen dolgok, tulajdonságok vagy akár fogalmak is lehetnek. Az egyszerűség kedvéért nevezzük el ezeket a valamiket egyedeknek.
- Az is biztos, hogy a sokaság az összes egyedet tartalmazza, amelyet meg akarunk vizsgálni.
- Ezek az egyedek egy vagy több tulajdonságuk alapján jól körülírhatók illetve csoportba sorolhatók, tehát a vizsgáló személy előre meg tudja határozni, hogy a sokaság mit tartalmaz.
- A sokaság egyedeinek száma lehet véges vagy végtelen, megszámlálható vagy nem megszámlálható.
Amikor statisztikai teszteket végzünk, legtöbbször nem vizsgáljuk a sokaság összes egyedét, mert egyrészt ez sokszor lehetetlen, másrészt mert eleve nem akarunk ennyi energiát beleölni a témába. A célunk pontosan az, hogy megspóroljuk annak az erőfeszítésnek a nagy részét, amelyet a teljes sokaság vizsgálata jelentene. A tüntetések esetében sem kezdte el senki számolgatni az emberek feje búbját, bár valószínű, hogy a jelenlegi fejlett számítógépes algoritmusok még erre is képesek lennének.
Mintavételkor a sokaságból kiválasztunk véges számú egyedet és ezeket megvizsgáljuk megadott szempontok alapján. A minta tulajdonképpen ezeknek a vizsgálati eredményeknek a halmaza.
Azért ez egy kicsit zavaró. A sokaság az egyedeket tartalmazza, a minta pedig az egyedeken végzett vizsgálatok eredményeit. Hogy is van ez? A tüntetés esetében a sokaság a tüntetés összes résztvevője. A minta ez esetben micsoda? Azoknak a vizsgálatoknak az eredményei, amelyek segítségével megmérték, hogy hány ember fér el egy négyzetméteren. Milyen érdekes, hogy a mintavételhez ez esetben nem is volt szükség a tüntető tömegből kiválasztani embereket, hiszen akár az újságírók saját maguk is el tudták végezni a szükséges vizsgálatokat!
Persze valamit valamiért. Azt el kell fogadnunk, hogy egy mintavételes vizsgálat nem fogja annyira pontosan leírni a sokaság tulajdonságait, mintha a sokaság összes elemét vizsgálnánk meg. Az eredmény csak megközelítőleg fogja leírni a sokaság tulajdonságait. Az, hogy mennyire megközelítőleg, az szintén vizsgálható, illetve meghatározható, de ezt majd később fogjuk részletesebben tárgyalni.