Aki tanult már valószínűségszámítást és statisztikát, az már szembesülhetett a különféle jelölések zűrzavarával. Vajon miért van az, hogy az átlagot hol x-el, hol pedig μ-vel jelöljük? Mi a különbség a kettő között és mikor kell használni az egyiket és mikor a másikat?

(A videó a képre kattintva indul el) A fenti videóban az adatok szóródására jellemző egyik legegyszerűbb mérőszámot, a terjedelmet mutatom be. Jó szórakozást!

A A konfekció ruházat méretezésének kialakulása nagyon jó példája volt a tanulási folyamat részét képező modellalkotásnak. A ruhakészítők felismerték a lehetőséget abban, hogy noha minden ember testalkata más és más, néhány jellemző tulajdonság alapján bizonyos határok között mégiscsak csoportokba…

(A videó a képre kattintva indul el) A fenti videóban az adatsorok elemzésekor leggyakrabban használt középérték mérőszámok, az átlag, a medián és a módusz kiszámítása kerül terítékre. Jó szórakozást!

Most vizsgáljuk meg közelebbről a sokaság és a minta kapcsolatát egy egyszerű példán keresztül. Tegyük fel, hogy van egy dobókockánk és végtelen türelmünk, hogy egymás után ötezer (!) alkalommal feldobjuk a kockánkat és minden egyes dobás után akkurátusan feljegyezzük a dobás eredményét. Tegyük ezt…

Ahhoz persze, hogy a statisztika valóban hasznos eszközzé váljon a kezünkben, két dologra még mindenképpen szükségünk van: - Szembe kell néznünk az objektív valóság tényeivel- Hinnünk kell a statisztikai eszközök erejében Sok esetben nem könnyű elfogadni, hogy mennyire keveset tudunk a minket…

https://www.isixsigma.com/implementation/financial-analysis/six-sigma-costs-and-savings A Motorola már az 1980-as évektől alkalmaz statisztikai eszközöket műszaki problémák megoldására. A General Electric a ’90-es évek közepén fedezte fel magának a Six Sigma módszertant, amely a kezdetektől szerves…