J Végre megérkezett a második videó, amelyből végre kiderül, hogy miért kell n-1-gyel osztani a variancia és a szórás képletében, ha a minta jellemzőivel számolunk. Jó szórakozást!  

Ez az egyik legegyszerűbb eloszlás típus. Kezdjük ezzel, hiszen a kockadobások miatt már egyébként is sokat beszéltünk erről a fajta eloszlásról.

Tegyük fel, hogy az általunk vizsgált eseménynek nem véges számú, hanem végtelen számú lehetséges végkimenetele van. Ez a kockadobások vizsgálatára nem igaz viszont, ha a kockadobásokat tízes csoportokba soroljuk és a tízelemű minták átlagait vizsgáljuk, akkor viszont az átlagok végtelen számú…

A gyakorisági eloszlással kapcsolatban be kell vezetnünk a valószínűségi változó fogalmát (sajnos ezt nem tudjuk megúszni).

A véletlen mindenfajta szabályszerűség és szabályos mintázat hiánya, amely segítene megjósolni egy jövőbeni esemény bekövetkezését. A véletlenszerű események sorozata nem követ semmilyen mintázatot vagy szabályt, ezért a következő esemény végkimenetelét semmilyen módon nem tudjuk kitalálni.

Az a véleményem, hogy a valószínűségszámítás és a statisztikai módszerek megértésében többet segít egy jó példa, mint az elméleti levezetések. Szerencsére az excel segítségével nagy mennyiségben tudunk véletlenszámokat generálni, így egy „sokaság” létrehozása nem olyan nagy gond. Legegyszerűbben a…

(A videó a képre kattintva indul el) Eddig valahogy eléggé zűrzavarosan élt a fejemben, hogy mikor és miért kell 'n' helyett 'n-mínusz-eggyel' osztani a variancia és a szórás kiszámításakor. Nem mintha ez olyan nagyon-nagyon fontos lenne, de a pontosság kedvéért azért jó, ha tisztázzuk.

--(A videó a képre kattintva indul el) Ebben a videóban folytatom a szórás kiszámítása körüli polémiát. Az előző videóban ott hagytam abba, hogy a szórást kétféle módon is ki lehet számolni, de az iskolában belénk verték, hogy a szórást a variancia négyzetgyökével számoljuk ki. Azt viszont gondosan…

(A video a képre kattintva indul el) Mi lenne, ha találnánk olyan mérőszámokat az adatsorok szóródásának jellemzésére, amelyek nemcsak két elem, hanem az adatsor összes elemének figyelembevételével jellemezné az adatok szóródását. Persze ez sem olyan egyszerű, mint elsőre látszik, mert mindjárt két…

Hasonlítsd össze az alábbi két adatsort! Mi a közös bennük és mi az eltérés? adatsor: 22, 12, 26, 17, 23 adatsor: 39, 8, 28, 10, 17 Válaszokat kommentben várom...