A Belmont Stakes az Egyesült Államok egyik legrégibb és leghíresebb galoppversenye, amelyet minden év júniusának első vagy második szombatján tartanak a New York állambeli Elmont városában található Belmont Parkban. Ez a verseny az úgynevezett Triple Crown Races sorozat része, amelynek megnyerése az egyik legnagyobb elismerés a galoppversenyek között. A versenyt legelőször 1867-ben rendezték meg, akkor még a Westchester megyei Fordham-ben található Jerome Park Racetrack-en, amely ma Bronx-ban található. Később a versenyt áthelyezték a mai helyére, a fent említett Belmont Parkba.
Ezt a lóversenypályát 1905-ben építtette August Belmont Jr. és William Collins Whitney, az ellipszis alakú másfél mérföld hosszú pálya megnyitója 1905 május 4-én volt. A pálya érdekessége az volt, hogy a korabeli szokásokkal ellentétben a versenyeket az „angol módi szerint” óra járásával megegyezően rendezték, hogy jobb kilátást biztosítsanak a magasabb rangú vendégek és családtagjaik részére a klubház előtt. 1921-től kezdve viszont megfordították a versenyek irányát és ezután a lovak az amerikai hagyományoknak megfelelően az óra járásával ellentétesen versenyeztek a futamok alatt. A változtatás oka nem derül ki teljes mértékben a fellelhető irodalomból, ettől függetlenül ez a tény, illetve az, hogy a győztes lovak neve és a győztes idők pontosan feljegyezve fennmaradtak az utókor számára, érdekes spekulációkra ad lehetőséget.
Mégpedig arra, amely mindmáig megosztja a lóversenykedvelők táborát, miszerint vajon van-e különbség a lovak sebessége között, ha az óra járásával megegyezően vagy azzal ellentétesen versenyeznek. A kérdésben semmiképpen sem szeretnék igazságot tenni, de ha már megvannak az adatok, miért ne játszunk velük egy kicsit. A teljes adatsor letölthető a cikk végén a források között található linkről.
A táblázat tartalmazza a verseny évszámát 1867-től 2015-ig (Year), a győztes ló nevét (Winner), a verseny hosszát (Length), a győztes időeredményt másodpercekben (Seconds), a ló sebességét (Speed), és a verseny irányát (Direction).
Első ránézésre az adatok eléggé hiányosnak tűnnek, főleg a ’Seconds’ és a ’Speed’ oszlopokban sok a csillag. Szerencsére azonban a verseny hossza minden esetben megvan, így a hiányzó adatok jelentős része pótolható egy kis matekkal, egyúttal a tizedespontokat is le lehet cserélni a nálunk praktikusabb tizedesvesszőre. Szerencsére ennél több adattisztításra nem volt szükség, így el tudtam kezdeni az érdemi munkát. A lenti képen talán egy kicsivel kevésbé áttekinthető a táblázat, viszont a szokásos táblázatkezelő és statisztikai programok így jobban „megemésztik” az adatokat beolvasáskor.
Mivel a kérdés egy kicsit komplexnek tűnt, szokásosan az adatok ábrázolásával kezdtem el a feladat megoldását. Kiindulva egy korábbi elemzés tapasztalataiból (A Sidney – Hobart Yacht verseny – Szigorúan monoton fejlődés) először arra voltam kíváncsi, hogy vajon a lovak sebessége nőtt-e az évek során. Azért a lovak sebességét vettem figyelembe és nem a győztes időeredményt, mert arra számítok, hogy a sebesség kevésbé függ a verseny távjától, mint az időeredmény.
Úgy tűnik a megérzésem nem csalt, a trend hasonlónak tűnik a fent említett példához, amely azért zavarólag hathat a kiinduló kérdés megválaszolásakor, hiszen a versenyek iránya egy adott időponttól kezdve változott meg. Azért nem hagytam ennyiben a dolgot, ugyanezt a diagramot megnéztem úgy is, hogy külön legyenek jelölve a különböző irányú versenyek.
Nocsak! Első ránézésre úgy tűnik, hogy az óra járásával ellentétes irányba futó versenyek győztesei lényegesen gyorsabbak, mint az óra járásával megegyező irányban futók. Azért álljunk meg egy pillanatra, mert mégiscsak mi van akkor, ha a versenyek hossza is befolyásolja a lovak sebességét, hiszen egy hosszabb versenyen jobban elfáradhatnak a lovak. Megnéztem az adatsort ebből a szempontból is.
Az adatsorból az derült ki, hogy a versenyt ötféle távon rendezték meg: 1,125 mérföld (1,81 km), 1,25 mérföld (2 km), 1,375 mérföld (2,21 km), 1,5 mérföld (2,41 km) és 1,625 mérföld (2,61 km). Az ábrából viszont az is gyanítható, hogy a versenyek nagy része másfél mérföldes volt. És valóban, a 147 versenyből 106-ot a másfél mérföldes távon rendezték meg. Ez az összes verseny 72%-a, azaz több, mint kétharmada!
A versenyek hosszából adódó zavarást így érdemes lehet kiszűrni azzal, hogy az adatok közül csak a másfél mérföldes versenyek adatait vesszük figyelembe. Így a már eggyel feljebb is látható mintázat köszön vissza.
Ez tulajdonképpen akár elég is lenne a hipotézisünk bizonyítására, de azért a rend kedvéért – és mert mind a két minta normál eloszlású - elvégeztem egy kétmintás t-próbát is.
A kétmintás t-próba eredménye:
Ha nem tudod, hogyan értelmezd a kétmintás t-próba eredményeit, olvasd el ezeket a bejegyzéseket (Az alkoholfogyasztás hatása a bowling eredményekre – kétmintás t-próba és Hogyan csináld Minitab-bal - Kétmintás t-próba). Az eredményekből az derül ki, hogy lényeges különbség van a lovak sebessége között, ha az óra járásával ellentétes irányba futnak, akkor ezen a versenyen átlagosan 3 km/óra, azaz 9% is lehet az eltérés. De vajon mi lehet ennek az oka?
Nos, a kérdésre két potenciális válasz is létezik, de eddig még egyik sem nyert tényleges bizonyítást:
- Az első magyarázat szerint a föld forgása miatt fellépő Coriolis-erők hatása nyilvánul meg ilyen módon. Az északi féltekén a föld forgása az óra járásával ellentétes irányú, ezért az északi féltekén a lovak ebbe az irányba gyorsabban tudnak futni. Mivel a nemzetközi versenyek jelentős része az óra járásával ellentétes irányban kerül megrendezésre, és számos sebességi rekord a déli féltekén született, ezért ez az elmélet nem igazán állja meg a helyét.
- A második magyarázat szerint a lovak szíve jobban működik, több vért pumpál az erekbe, ha a lovak balra fordulnak, mint ha jobbra. Ez is érdekesen hangzik, de kanyarodás közben ekkora sebességnél kétséges, hogy akkora centrifugális erő jöjjön létre, amely így rásegít a szív működésére.
Összefoglalva a fentieket, az adatok vizsgálata alapján tényleg észlelhető egyfajta szignifikáns különbség a lovak sebességében a versenyek irányától függően, de erre valódi magyarázatot még senkinek sem sikerült találnia.
Források
Wikipédia – Belmont Park
https://en.wikipedia.org/wiki/Belmont_Park
Wikipédia – 1867 Belmont Stakes
https://en.wikipedia.org/wiki/1867_Belmont_Stakes
Wikipédia – Belmont Stakes
https://en.wikipedia.org/wiki/Belmont_Stakes
Why Are Horse Races Run Counter-Clockwise? – Article on horseracingsense.com
https://horseracingsense.com/why-are-horse-races-run-counter-clockwise/
A vizsgált adatsor
